Blog

Amerikai-magyar koprodukció: Schwinn Csepel

Amerikai-magyar koprodukció: Schwinn Csepel

Bármennyire is volt a hazai és a nemzetközi piacon elismert és keresett árucikk a csepel bicikli, 1988-ban a cég felvette a Schwinn Csepel nevet, és amerikai-magyar vegyes vállalatként menekült meg a teljes csődtől. Hogy hogyan pattant ki az eredeti gyártulajdonos fejéből a kerékpárgyártás ötlete, és a rekordszámú export ellenére mégis hogyan került a végelszámolás közelébe a vállalat, az ebből a bejegyzésünkből kiderül.

Konzerv és töltény szövetsége

 

Weiss Manfréd és a testvére, Berthold, édesapjuk halála után közös vállalkozást indítottak. Kérelmüket konzervben tárolható húskészítmények gyártására adták be, és kapták meg. A konzervüzem szépen bővült, fejlődött, megrendelőjük elsősorban a hadsereg volt, nekik gyártották a húskészítményeket. 

 

Az üres időszakokban a gyalogsági töltények szétszerelésével és újratöltésével foglalatoskodtak. Egy baleset miatt ki kellett költöztetniük az üzem egy részét az akkor még szinte lakatlan Csepelre, és az évek előrehaladtával a hadiipar legnagyobb magán beszállítóivá nőtték ki magukat. Az első világháború idején lövedékekkel, hordozható kemencékkel, főzőládákkal is ellátták a hadsereget, ami egy idő után egyre nagyobb nyomást gyakorolt rájuk a jobb teljesítmény érdekében.

 

Majd mi megcsináljuk!

 

1927-ben, tehát majdnem 10 évvel az első világháború vége után mintegy 68 ezer kerékpárt hoztak be forgalmazás céljából Magyarországra. Weiss kiváló üzleti érzékkel lecsapott a lehetőségre, és megvásárolta a kerékpár licenszet. Az eladó bécsi vállalatnál szerelték össze az első 200, Csepel márkanevet viselő példányt, és a leendő dolgozókat is külföldön taníttatták be. Itthon gyártották a vázat, sárvédőt, villavállat, középcsapágyházat, a többit az osztrákok készítették. Később, a fejlesztéseknek köszönhetően a bőr és gumi alkatrészek kivételével már minden Csepelen készült. 

 

Egy női, egy férfi és egy gyerek modell

 

Kezdetben mindössze 2 különböző típus volt kapható: egy a hölgyeknek, egy a férfiaknak. 1933-ban már öt férfi, egy női, egy fiú és egy gyerek modell mellett felismerték az igényt az áruhordó kerékpárok tekintetében is, hiszen ekkor még a házhozszállítás így valósult meg. 1934-ben pedig már 28 bicikli volt a gyár termékpalettáján. 

 

‘39-ben közel százezer bringát gyártottak. Közben a harmincas években itt is érezhető volt a gazdasági világválság, így ‘32-34-ig leálltak a gyártással, a felhalmozott készletet adták el - akár részletre is -, illetve versenyek szervezésével népszerűsítették a bicajozást, amiknek mindig egy Csepel kerékpár volt a fődíja.

 

Black Phantom Csepel módra

 

Időben nagyot ugrunk, mert a gyár a kerékpár mellett ebben az időben legalább ugyanakkora figyelmet fordított a másik kétkerekű járgánynak, a motornak is. 1957-ben az export mennyiségének a növelése volt a cél. Az amerikai Schwinn gyárnak akkor volt nagyon népszerű modellje a Black Phantom, amit a Csepel piacra dobott diszkont változatban. Könnyebb volt, olcsóbb és nagyon sikeres Kanadában és Kubában. A hazai legkedveltebb típusú Csepel bringákról egy korábbi blogban olvashatsz.

 

Menekülés a csődtől: létrejön a Schwinn Csepel

 

A politikai viszonyok, illetve a különböző alkatrészek gyártására szakosodott cégek alakulásával már nem lehetett gazdaságosan előállítani a drótszamarakat. A hanyatlás a hatvanas évektől kezdve folyamatosan megfigyelhető volt, a teljes csődtől az amerikai Schwinnel való társulás mentette meg a magyar vállalatot. 

 

Segíthetünk? Ha kérdése van az általunk forgalmazott termékekkel kapcsolatban, keressen minket az elérhetőségeinken, örömmel állunk a rendelkezésére!